Arculatváltozás előtt álló Zsámbék
Zsámbékot elsősorban mindenki lenyűgöző robusztus templomáról ismeri. A Nyakas-hegy oldalában magasló impozáns késő román kori, kora gótikus épület valóban építészetünk kiemelkedő alkotásai közé tartozik, és Magyarország legfontosabb romjai között tartjuk nyilván.
Az eredetileg román stílusú bazilikát és a hozzá csatlakozó premontrei kolostort bizonyosan 1235 előtt építették, Keresztelő Szent János tiszteletére. Az 1470-es években a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta és ekkoriban gótikus stílusú átépítések jellemezték az épületet. A török az egyházi létesítményt erődítéssel is ellátta és katonai funkciót adott neki. Pusztulása az 1763-ban bekövetkező földrengés és a lakosság ezt követő bontási munkáinak következménye.
A templomrom műszaki állapota mára tarthatatlanná vált és azonnali beavatkozást igényel. A megoldások hátterét képező kutatásokat, állapotfelmérését befejezték, a műemlék jövőjével kapcsolatos döntéseket egyelőre még nem hozták nyilvánosságra. A romkonzerválás, romkiegészítés, visszaépítés, részleges visszaépítés és ezek kombinációi mind szerepeltek Zsámbék megmentésének lehetséges tervei között, azonban a közelmúltban megjelent cikkek tartalmai már egy jelentősebb rekonstrukció melletti, az egész környezetre kiterjedő komplex fejlesztés elképzelését harangozták be. Ezek az elképzelések a ma szokásos nagyban gondolkodást tükrözik: a romegyüttes modern eszközökkel végrehajtott rekonstrukciója, új rendház létesítése, multifunkcionális konferenciateremmel rendelkező látogatóközpont. Kívülálló számára szimpatikus jövőkép, azonban kicsit a dolgok mélyére nézve a mai műemlékvédelminek mondott hasonló nagymunkák rendszeresen mennek a történelmi légkör rovására, a régi épületek gyakran kapnak eltúlzott modern kiegészítéseket, a nyugalom szigetei szenzációvá, zsibvásárrá lényegülnek át, ami sem hitelességében, sem lelkületében nem a múlt tiszteletét fejezi ki.
A török idejében a zsámbéki templom és kolostor is katonai objektumnak számított, azonban komolyabb erődítéssel a mai kastély területén egykor állott vár rendelkezett. A mai formájában két emeletes kora barokk várkastély történetéből a helyiek mindig kiemelik, hogy 1496 nyarán Ulászló király a budai pestisjárvány elől menekülve ide hozta magával a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.
A kastély helyén a 12. században Aynard lovag földvára, ezt követően megerősített udvarháza állt, majd az 1200-as évek közepére épült fel a kővár. A Hunyadiak korában a települést mezővárosi rangra emeli a király. Zsámbékot Buda elfoglalása után a törökök építik ki végvárrá, palánkkal és árokkal erősítik meg, valamint ekkor kap katonai jelleget a felette található pálos templom és kolostor is. A török kiűzéséig többször cserél gazdát, míg 1686-ban a királyi hadak végleg megszabadítják a térséget a 150 évnyi folyamatos háborútól. 1689-ben a Zichy család vásárolta meg a zsámbéki birtokot és az 1710-es évektől emeletes saroktornyokkal díszített kora barokk várkastéllyá alakíttatta a végvári harcokban lerombolódott erősséget. A 20. századtól oktatási intézmény működik benne, melyek fenntartását a szocializmus időszakát leszámítva az egyház látja el.
A kastély előterében szunyókált sokáig Monostori Ferenc homokszobrász monumentális alvó óriása. A művész mintegy 150-200 m3 homokot használt a 20 méter hosszan elnyúló alak megformálásához, és ezzel az ország legnagyobb ilyen jellegű alkotását hozta létre. Ezek a művek nem kelnek versenyre az ökrökkévalósággal, de szerencsénkre újabb és újabb szobrok születnek, így napjainkban éppen Liszt Ferenc zeneszerző arcával találkozhatunk a városkában.
Zsámbék nevezetessége még a település közepén található hatalmas kváderkövekből épített Török-kút, mely egy nagy méretű medence kétszintes csorgókút felépítménnyel. Kerítőfala méternyi magas, a bejáraton átlépve pedig a csorgókút alsó szintje biztosított mosakodási lehetőséget. A forrás évszázadokon át (egészen az 1960-as évekig) szolgált jó ívóvízzel a lakosoknak, és ma is ez táplálja a mellette található zárdakert romantikus ligetének kis tavát is. Újabb kutatói feltételezések kétségbe vonják a török-kori építését, azonban a nevében továbbra is őrzi ezt a lehetőséget, és nem von le semmit a patinás műemlék értékéből.
Érdemes elolvasniFöldpiramisok a Kárpát-medencében – Százhalombattán jártunk
Zsámbék kiváló kirándulási lehetőség a budapesti agglomerációban. Szimbólumának számító temploma lassan komoly munkálatok elé néz, melyet érdemes felállványozása előtt még egyszer meglátogatni, tereit, faragványait, szépségét magunkban elraktározni.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon